AZ ISKOLA TÖRTÉNETE

A 20. század első felében jelentős zenei élet folyt a városban, a legtöbben -  a kor divatjának megfelelően – zongorán és hegedűn játszottak. A több hangszer oktatására is alkalmas első magán-zeneiskola 1933-ban nyitotta meg kapuit. Megalapítója a város zenei életének kiemelkedő alakja, Jakó Dezső volt. Jakó Dezső tevékenységéhez szorosan kapcsolódott a város kulturális életének fellendítése, vezette a Szentesi Kultúregyesület Filharmonikus Zenekarát, illetve az Iparos Dalárdát.

1939-ben elhagyta a várost, így az iskola irányítását Briher István hegedűtanár vette át. A tanulók létszáma a háború alatt erősen lecsökkent.

Az ötvenes évek elején két zenei munkacsoport szerveződött a város területén. Később a két munkacsoport minisztériumi kezdeményezésre egyesült, és az egyesített munkacsoport tevékenysége ettől kezdve fokozatosan bővült. Ezt a folyamatot 1955-ig Galli János vezette. A vezetés távlati célja az volt, hogy az iskola állami intézménnyé váljon, melyet a Művelődési Minisztérium engedélyezett. Az intézmény 100 tanulóra, 4 főállású tanárra és egy gondnoki állásra kapott keretet.

Az iskola szervezése 1954-ben kezdődött. A növendékek létszáma 112 fő lett, akik hegedű, magánének, szolfézs, zongora tárgyakat tanulhattak. 1956-ban költözött jelenlegi helyére, a régi Úri Kaszinó épületébe. Az iskola már a kezdetektől vállalta a város zenei életének irányítását, szervezését. Az iskola vezetését 1957-ig dr. Dégi Lászlóné látta el, majd helyére Galli Jánost nevezték ki. Galli János mint tanár, iskolaszervező kiemelkedő munkát végzett Szentesen, zenekarokat, kórusokat vezetett városunkban. 1960-ban az intézményvezetői székben Galli Jánost Balogh Gyula követte. Ekkor - a Művelődési Minisztérium utasítása szerint – már 10 főállású pedagógus dolgozott az intézménynél. A három zongoratanár 97 növendéket oktatott, a két hegedűtanár 76 gyermekkel dolgozott. Az akkori fúvós tanszak nehézségeit jól mutatja, hogy az 59 tanulóra összesen 8 réz és 9 fafúvós hangszer jutott. Az iskola növendékeinek létszáma már elérte a 289 főt.

Balogh Gyula leváltását követően egy évre Kálmánchey Zoltán kapott vezetői megbízatást, majd az ő lemondása után egy évre Steiner Bélát bízták meg, hogy „nevelje ki” a helyi tantestületből az iskola vezetésére alkalmas igazgatót.

Így kapott megbízást Veréb Imre, aki 1964-1981 töltötte be ezt a tisztséget. Ő volt az iskola történetében az első tanár, aki mind a négy fafúvós hangszert oktatta. Fontosnak tartotta az épület átalakítását a zeneoktatás céljára, a tanszakok kiépítését, a magas szintű, hivatásos művészekre épülő hangversenyélet megszervezését. Szorgalmazta a zenekarok működését, ő maga vezette a vonószenekart és Bánfi László segítségével életre hívták az iskola fúvószenekarát. A városi hangversenyélet megszervezésében elévülhetetlen érdemei vannak, ebbéli törekvésében az Országos Filharmónia támogatására is számíthatott.

Veréb Imre 1981-ben lemondott igazgatói mandátumáról, helyére Nagy Jánost nevezték ki az iskola élére. Nagy János vezetése alatt az épület átesett egy nagyméretű felújításon, többek között a hangversenyterem is ekkor nyerte el mai formáját. A munkákat 1989 őszére fejezték be, ekkor az iskola vezetése a tantestület támogatásával elhatározta, hogy az épület átadásának alkalmával felveszik Lajtha László nevét, így az országban elsőként viselhette iskolánk a Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató nevét. Az ünnepségen jelen lehetett a zeneszerző özvegye, Hollós Róza is, aki készpénzt adományozott iskolánknak, melynek kamataiból kerül átadásra minden tanév végén a kiemelkedő teljesítményt nyújtó növendékeink részére a Lajtha-díj. 1984-ben elindult a mai napig töretlen népszerűségnek örvendő gitár oktatás, majd 1985-ben bevezetésre került az ütő hangszeres oktatás. 1991 tavaszán került megrendezésre az első Csongrád Megyei Kortárs Zenei Találkozó, amely a mai napig hiánypótló rendezvényként népszerűsíti a kortárs zeneszerzők műveit. 1993 óta  a Magyar Kultúra Napja tiszteletére minden évben tanári hangverseny kerül megszervezésre, amely mára a város központi kulturális rendezvényévé nőtte ki magát. 1997-ben az iskola kibővült a jelenleg is működő népzene tanszakkal.

2002-ben Nagy Jánost Mihály Béla váltotta az igazgatói székben. Irányítása alatt tovább erősödött a zenei kulturális élet a városban. 2007-ben az iskola megkapta a „Kiválóra Minősített Iskola” címet. 2009-ben megszervezésre került az első Csongrád Megyei Fafúvós Verseny. A verseny célja, hogy ne csak a három évente megrendezésre kerülő országos versenyeken és az azt megelőző válogatókon szerepelhessenek a tanulók, hanem a köztes években is legyen lehetőségük a növendékeknek és kollégáiknak bemutatkozni, megmérettetni magukat.

Napjainkban 2012-től Várkonyiné Mihály Erna látja el a vezetői feladatokat.